Színek, színek. Igen kellenek.
Ebben a portugál otthonban megcsodálhatjuk,
mennyire merészen használják a színeket az otthonukban.
Nemcsak a színekkel, a stílusokkal is.
Megfér egymás mellett a régies asztal az Ikeás székekkel és lámpabúrákkal.
Nagyon laza, vidám az enteriőr..
Minden mindennel, oh a rózsaszínűre festett fal!
Olyan itt mint egy műteremben, talán az is:))
A gyerekszobákban is derűs a hangulat..
Rózsamintás más mintással, mehet..
Deszkák és asztallábak, már kész is a könyvespolc..
 |
| forrás |
Ilyen színekben színesen csak jókedvű lehet az ember..
Te élnél ennyi szín között?
Háááááááááááááááááááát.... Az első, ami nem tetszik. Nálam ez valamiféle káoszt sugall. És vallom, amilyen az ember kívül, olyan belül. Ha nekem ilyen lenne a lakásom, tiszta feszült lennék mindig. Nekem sok. A színekkel nincs bajom, csak így együtt, ennyi... De egészségére mindenkinek, aki ezt szereti. És nem mindenki lesz idegbeteg sem tőle, ahogy én. Gondolom:)
VálaszTörléskrealady, művészlelkek otthona, jó káoszos, nyárias, laza hangulatú:))
VálaszTörlésA könyvesoplcos képen: nem asztalláb, hanem festőbak... Most ismertem meg közelebbről, csak azért tudom. Nekem is sok, kissé zavaros. De hát különbözőek vagyunk, ettől szél a dolog, ugye?...
VálaszTörlésKöszi Ágó, nekem sokáig ilyen festőbakos asztallábam volt, mármint az asztalomnak:))
VálaszTörlésNekem tetszik! Néha kacérkodom az ilyen sokféleséggel! Már biztos, hogy nem lesz, de egyszer kipróbálnám!:)
VálaszTörlésTök jó hogy Ti is ezt írtátok :)
VálaszTörlésAhogy néztem a képeket, a káosz volt a szó, ami eszembe jutott :). A színeket szeretem, így együtt sok, a csupasz fal nekem befejezetlen, igénytelen, még a könyvek is szebb hátteret érdemelnek szerintem.
Nem szél, hanem szép, helyesbítés fentebbre...
VálaszTörlés